Telycsi szavaival élve ismét beletesszük az internetbe.

Mindig nagy örömmel veszem ha helyt adhatok szerény elektronikus felületemen a megszólalásainak, de a mostani apropó, kicsit "komorabb", hisz megvált a kis piros tűzszekerétől.

A miértekről és a hogyan okról kérdeztem és, hogy mi következhet ez után.

A válaszok igen kimerítőek, mélyre hatóak és minden tudományos alapot nélkülöznek. Amolyan igazi Vincze Viktorosak.

Jó olvasást! Telycsinek meg nagyon köszönöm a rám szánta a drága idejét!

Mesélj, kérlek, mi minden történt veletek a legutolsó beszélgetésünk óta!? Kurd, Magyarbóly?

Kurd?

Nagyon jó volt, imádom. Ott valahogy mindig jól sikerült mennem.
Tetszik benne nagyon, hogy messze van, a mezőny jó része nem tréningezik annyit, mint pl. Bakonyára. Persze az igazán megszállottak a finn pályákra is eljárnának.
Összetettebb, idegenebb a nyomvonala, itinert igénylő a terep, ezért bár évek óta szerepel a naptárban, szerintem a Sprint leginkább Rallye pályája.
Nekem is nagyon jól sikerült, pláne az orfűi halványabb kezdés után. Picit visszaadta az önbizalmamat.
Magyarbólytól kevesebbet vártam, de nagyon jó verseny volt. Már amikor mentünk. Ott nagyon összejöttek szegény Árpiéknak a negatív jelek.
Igazi Rallye körülmények lettek: kihordás, kavics, eső, napsütés, fényes aszfalt.
Mivel ott rengetegen látványosak, úgy döntöttem, hogy megpróbálok sietni, hátha fejlődök valamit.
Háát, nem igazán sikerült...
Nagyon elóvatoskodtam. Plusz sikerült pályát is tévesztenem, igen a 6 kanyarból. Forogtunk, meg való igaz: puha volt a pöcsöm.
Azért bejöttünk 2.-nak, de ez inkább a többiek hibájának köszönhető. Én a kurdi futam díjának tekintettem inkább.

Bakonyán azzal a furcsa helyzettel szembesültem, hogy láttam menni az autódat, miközben ott álltál mellettem és beszélgettünk.
Hogy is van ez? Csak nem létezik egy Telycsi 2-is – nem megbántva Kiss Rolandot -?

Ja, igen, Bakonyán nem indultam.
Ennek sok összetevője van, legdiplomatikusabb válasz a pénzhiány és a vállalkozhatnékom. A többi elég szubjektív vélemény, legtöbben nem is értenek egyet velem.

Ennyivel nem úszód meg, légyszi fejtsd ki ezt bővebben, adj teret a szubjektivitásodnak! :)

Hm… Szóval muszáj fejleszteni a családi céget, ezért be kell szerezni néhány tejes autót mozgóboltnak, amihez kell a Zsiguli ára.
A Kiss Roland hónapok óta keresett valami bódét, de nem talált, én meg nem éreztem semmi motivációt a versenyzésre. Kb. március óta egyeztettünk, főleg én, hetente.

Adom, nem adom, aztán ez lett. Volt, hogy a kapujuk előtt gondoltam meg magam, aztán eljöttem.
Ja és a múltkor kimaradtak a köszönöm listáról!  Annyira természetes, hogy bármikor mehetünk, nemegyszer segített ki zárás után Kiss László nagyárpádi lakos.
Közben a Bence apukája úgy döntött, hogy lassan megveszi a többit, így nagyjából egyben marad a csomag.
Megsirattam, feldolgoztam, biztosan jó helye lesz.

Költői a kérdés, de mi az, amiben szerinted a legtöbben nem értenek veled egyet? A kurdi autózásodat látva pedig elég furcsa azt hallani, hogy nem vagy motivált.

Ez már régen nem az én Lightom.
2008 tavaszán Molnár Zolika, McKoncz, Öcsike, Lepold, mások, meg én megálmodtunk egy az N-nél erősebb, a IV.-nél olcsóbb, egyenlőbb, látványosabb kategóriát.
2-3 év alatt lett egy drága, izzadságszagú, kiskapukeresős dolog, ahol valaki mindig egyenlőbb akar lenni a másiknál.
Ahol szarrá könnyített, agyig húzott pályagépekkel, robotpilóták versenyeznek fejből és jogászként forgatják ki a szabálykönyvet, miközben talicskával tolják bele a pénzt a fejlesztésekbe, tréningekbe, felzárkóztatásba.
Olyan dolgokat kellett volna 3 éve tiltanunk, ami akkoriban nem is létezett.
Egy homológ A-s Lada meglehetősen kevés ma a Lightba.
Azt hittem lesz egy plafon, amit elérünk és megy a csata. Így viszont versenyről, versenyre lesni kell az aktuális fejlesztéseket, aztán a következőre pótolni, vagy pár hónap alatt picit lemaradok, aztán nem tudom, honnan jöttem. Nem mindenki Kálmánczi.
Olcsóságról beszéltünk, de semmit nem csináltunk.
3 fő tiltott dolog volt: 4,7-es, Weber, slicc.
Az elsőt rögtön ki is húzhatjuk az új okos váltóval.
A 45-ös igazából csak árában hátrány egy VFTS motoron, mivel tudjuk, hogy a lightkarbi alatt B-s technika lapul, ámde ugyanaz az erőforrás A-s karburátorral kb. 15-20 lóerővel gyengébb és másfélszer annyit fogyaszt. Egy év alatt kipufog a Weber ára. Ez tény.
A gumi talán a Light lelke, ami tényleg olcsóbb, de már 195/45 méretnél jár az elit, amit pár verseny után újra kell cserélnie, ha eredményt akar.
Szóval számomra kapufa az ügy. Nem titok, hogy eleinte én voltam a mozgatórugó, rengeteg időmbe, telefonomba, ezáltal pénzembe került a dolog, aminek a létrejötte kizárólag a Balatonyi Árpi jóindulatán múlott. De mivel ma már van elég nevező, talán elégedett.

Több helyről hallottam, hogy a köcsög Telyes sír, mert csináltatott magának egy kategóriát, aztán mégis elverik.
Ez nem igaz, én a Szauer Gergőt például nem tudnám utolérni, a többiekhez is kellene minimum egy év. Más kérdés, hogy nem is igazán akarnám.
Teljesen más stílust képviselünk és én nagyon tisztelem. Igazi versenyző, óriási élmény nézni, amit csinál. Mindenki Őt akarja legyőzni és szerintem ebből lesz a baj. Felgyorsul a fejlődés és pár év alatt kiég a kategória. Elfogynak a forintok, aztán kullognak haza lógó farokkal, véresen, mint a kankutyák tüzelés után, hogy már megen csak egyikük b*sz*tt.
Ahogy az 1.6-ban is történt. Az most éledezik újjá.

Az elv, ami miatt az 1.6 Light, mint kategória létre jött az rendben volt. És az is természetes, hogy mindig lesznek elsők az egyenlők között. De az elv az egekbe szökő költségek miatt mára a múlté. Én ezért hagytam abba és ezért intettem búcsút ennek a kategóriának.

Mi lesz veled ez után?
Egzisztenciát építesz, ezt már tudjuk. Új autó, netán gyereknevelés:)?

Azért szeretnék majd menni. Ám, ha nagyon magamba nézek, be kell látnom, hogy nem vagyok igazi versenyző alkat.
Nekem ez hobby. És mivel az utolsó háromezer forintomat is mindig beletettem, elvárom, hogy szórakoztasson. Azt viszont nagyon.
Nem vagyok hajlandó Suzukisan vezetni egy 45 éves hátul hajtós technikát. Mentem Suzukik ellen, azt is emiatt hagytam abba. Meg azért, mert háromszor annyit kellett költenem csak, hogy utolérjem őket.

1989 óta járok versenyekre. 22 éve vagyok néző, rengeteget jártunk országszerte, ma is mindent olyan szemmel figyelek, még magamat is kívülről látom, ha éppen visszagondolok. És ez egy igazi versenyzőnél nem jó.
De megnyugtat:
hogy Kurdon sikerült megmutatnom, én mit szerettem volna 3 éve Lightként, persze sokkal tudatosabban, pontosabban kellett volna mennem.
Hogy végigjártam a szamárlétrát Ladával – még ha egy kategóriában csak 3-4 versenyt is mentem - és igazán szégyenkeznem sohasem kellett.

Mindig iszonyat jó technikám volt, hála a bennszülötteknek: Somogyi Lalinak, Rockernek, Galambos Gábornak és a Harth Máténak, aki az edzőm és aki akkor is hitt bennem, mikor én magamban még, vagy már egyáltalán nem.
Ő két szóval helyre tett, amikor magam alatt voltam, vagy visszarántott, ha el akart szállni az agyam. Mindig mérgelődött, hogy megint abbahagyom félúton, de ennyire legdühösebb még sosem volt, mint most.

Nemrég beszélgettünk minden féléről és elmondtad, hogy neked miről szól a rally. Szóba kerültek mindenféle álom járgányok. Szó esett valami Escort nevű szerkezetről.

Álomautó?
Egy igazi hátsókerekes szörnyeteg, szívó motorral. Mindig ilyeneket nézek (RWD) a 70-estől a 90-es évekig. Például: Mk2-es Escort, vagy Celica 1978-ból.
Már az N után is ilyen 1.9-es nagy bölöncöt akartam, aztán a Szabó Feri vitt egyet a 15" sliccen és egyből tudtam, hol a helyem.
Most viszont a Lali ígért egy nagyon durvát, amire, ha egyszer sok pénzem lesz, mindenképpen benevezek.

Benevezek, persze csak a magam örömére. Nem Hegyi versenyt akarok és nem is driftet. Igazi, klasszikus Rallyet, amikor a tempótól csúszik a kocsi.
Csak csússzon...